Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, értéke felülmúlja az aranyét

A közelmúltban egy különleges eseménynek lehettünk tanúi, hiszen a Holdról származó első minták 50 év után megérkeztek az Egyesült Királyságba, méghozzá Kínából kölcsönbe. Ezek a kis porszemek most egy szigorúan őrzött biztonsági létesítményben, Milton Keynesben találhatók. Az első betekintést a mintákba a Professor Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa kapta, aki hozzáférhetett ezekhez a rendkívül ritka anyagokhoz, amelyeket „aranyporhoz hasonlít” a tudós. „Senki a világon nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, így ez óriási megtiszteltetés és hatalmas privilégium” – nyilatkozta.

Professzor Anand csapata arra készül, hogy a porszemcséket megőrölve és lézerrel megzúzva választ adjanak olyan alapvető kérdésekre, mint a Hold keletkezése és a Föld korai évei. A mintákban található anyagok esetleg bizonyítékokat tartalmazhatnak arra, hogy a Hold a Föld és egy Mars méretű bolygó összeütközésekor keletkezett, amely körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt történt. Kína a Chang’e 5 űrszondájával gyűjtötte be ezeket a kőzeteket 2020-ban, amikor egy vulkáni területre, a Mons Rümkerre szállt le. A robotkar a talajba fúrva 2 kg anyagot gyűjtött össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a új űrverseny vezető pozíciójába emelte.

Egy hosszú hagyomány részeként, amely a világűr kutatói közötti együttműködést illeti, Kína most először engedett hozzáférést hét nemzetközi kutatónak a mintákhoz, hogy lehetővé tegyék új felfedezések létrejöttét. A kis vialok átadása egy fényűző ceremónián történt Pekingben, ahol Professor Anand találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mint egy párhuzamos univerzum – Kína olyan előnyben van a világűrprogramokba való befektetés terén” – fogalmazott. A legnagyobb biztonságban, a kézipoggyászában vitte haza a drága rakományt az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a látogatóknak először is ragadós szőnyegekre kellett lépniük, hogy megtisztítsák a cipőjüket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit kellett viselniük. A magas biztonsági követelmények miatt a laboratórium környezete rendkívül tiszta kell, hogy maradjon, hogy megakadályozzák a szennyeződéseket. Mivel ha földi anyag keveredik a földön kívüli részecskékkel, az véglegesen tönkreteheti a Professzor Anand csapata által végzett elemzéseket.

A csapat egy sor széf előtt ülve várt, amikor a professzor kinyitott egyet, és óvatosan kihúzott egy zipzáros tasakot, amely három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű edényt tartalmazott. Mindegyikben egy átlátszó vial található, melynek alján sötétszürke por található – ez a Hold pora. Bár első látásra nem tűnik lenyűgözőnek, a tudós elmondása szerint a benne rejlő lehetőségek hatalmasak. „Itt a kicsi nagyot alkot. Higgyék el, ez elegendő munka lesz számunkra évekre” – tette hozzá.

A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki valójában dolgozni fog a mintákkal, amikor a vialokat kinyitják. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miután bemutatta, hogyan vágja a meteoritokat gyémántkés segítségével. „De ideges is vagyok – nem sok anyag van a mintákban, és nem igazán lehet újabbakat szerezni. Ez nagy tét” – tette hozzá. A minták előkészítése után két további laborba kerülnek. Az egyikben egy bonyolult csövek, szelepek és vezetékek hálózatával rendelkező gépet láthatunk. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi ezt a berendezést, és megmutatja a kis hengert, ahol a porszemcsék 1400 Celsius-fokra melegíthetők. Ez segíteni fog a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében.

A csapatnak egy éve van a kutatás befejezésére. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítéséhez vezet. Kína azonban a Chang’e 5 küldetés óta tovább lépett, és 2024-ben a Chang’e 6 indításával a Hold túlsó oldaláról hozott vissza mintákat. Ez a terület mélyen titokzatos, és lehet, hogy régi vulkáni lávafolyások nyomait tartalmazza. „Nagyon remélem, hogy ez a hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta Professor Anand. „Sokunk karrierjét Apollo küldetések által visszahozott mintákon alapozta, és fantasztikus hagyományt követünk ezzel. Remélem, más országok is követik majd a példánkat” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo