Az Egyesült Királyság iszapos sóslápjai kulcsfontosságúak a klímaváltozás elleni harcban
Az Egyesült Királyság sós mocsarai kulcsfontosságú szerepet játszanak a klímaváltozás elleni harcban, mivel képesek megkötni a légkörből származó üvegházhatású gázokat. Ezt állítja a WWF legújabb jelentése, amely hangsúlyozza, hogy a sós mocsarak, amelyek számos esetben eltűntek a mezőgazdaság miatt, az élővilág titkos hőseiként működnek a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A WWF most arra szólít fel, hogy ezeket a mocsaras, árapályos élőhelyeket vegyék fel az Egyesült Királyság hivatalos szén-dioxid-kibocsátási nyilvántartásába, amely nyomon követi, mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki és mennyit távolítanak el az atmoszférából évente. A szervezet reméli, hogy ez a hivatalos elismerés ösztönözni fogja a sós mocsarak helyreállítását és védelmét.
A WWF csapata a brit Ökológiai és Hidrológiai Központ kutatóival együttműködve napenergiával működő üvegházhatású gázmonitorozó állomásokat telepített a Hesketh Out Marsh sós mocsárba, amely Északnyugat-Angliában található, és amelyet az RSPB természetvédelmi szervezet helyreállított és kezel. Az egy év alatt gyűjtött adatok elemzése során kiderült, hogy a mocsár növényei nyáron több szén-dioxidot „lélegeznek be”, mint amennyit télen kibocsátanak. Ezek az új felfedezések kiegészítik a korábbi kutatásokat, amelyek a mocsár iszapjában lévő szén mennyiségét mérték. A kutatók egy masszív, 2,5 méter magas, állványos oszlopra szerelt analitikai berendezést használtak, hogy megvédjék a készülékeiket a sósvíztől és a törmelékektől, mivel a területet rendszeresen elönti a tenger.
A WWF óceánvédelmi szakértője, Tom Brook vezetésével elindultunk, hogy meglátogassuk a kísérlet helyszínét. A tenger alacsony árapály idején nem látszik a fűtakarón túl, azonban a terület tele van sodródott fákkal, némi műanyag hulladékkal, sőt, egy felborult csónak is ott hever a közelben. Tom elmondta, hogy a növények olyan gyorsan nőnek itt tavasszal és nyáron, hogy szinte egymásra nőnek, rétegeződnek és lebomlanak. Ez a folyamat segíti a szén megkötését a talajban. Miközben általában a fákról tanulunk, hogy hogyan lélegeznek be szén-dioxidot, itt a sós mocsarak is ugyanezt végzik az iszappal. „Az itteni iszap éppolyan fontos a klímaváltozás mérséklésében, mint a fák” – tette hozzá.
A WWF most publikálta első évének eredményeit egy „A brit sós mocsarak fontossága” című jelentésben, amelyet egy biztosítótársasággal közösen adtak ki. Ez a cég érdeklődik a mocsarak szerepe iránt a tengerparti árvizek elleni védekezésben. Az Egyesült Királyság területének körülbelül 85%-át elvesztette a sós mocsarakból 1860 óta, amikor is a területeket haszontalan földként kezelték és mezőgazdasági célokra lecsapolták. A Hesketh Out Marsh területét helyreállították, a RSPB megvásárolta és újra elöntötte az árapály. Ma, késő tavasszal, a terület tele van madárélettel. Különböző fajok, például a kócsagok, osztriga-csér és fekete farkú réce keresgélnek az iszapban élelem után, fészkeiket a lagúnák és patakok közötti földön rakják le.
A kutatók remélik, hogy a megállapításaik segítenek megerősíteni a sós mocsarak helyreállításának és védelmének ügyét, amelyek természetes árvízvédelmi funkciót is betöltenek, és képesek szén tárolására is. „Az itteni iszap rendkívül fontos” – magyarázta Alex Pigott, a Hesketh Out Marsh RSPB őre. „Ez olyan, mint egy szolgáltató állomás a madarak számára.” A különböző alakú csőreikkel a mocsári madarak az árapályos iszapban táplálkoznak. „Tudjuk, hogy ezek a helyek természetes árvízvédelemként is működnek, és szén-dioxidot tárolnak. Bármelyik ilyen élőhely helyreállítása óriási győzelem lenne a természet számára.”
Ezeket is érdemes megnézni
Kolumbiai szélerőművek: ígéretek és kihívások az őslakos közösségeknek
Hány történelmi kérdésre tudsz válaszolni? Teszteld a tudásod!
