Gazdaság,  Hírek

Tropicalis erdők pusztulása soha nem látott ütemben nőtt tavaly

A világ trópusi erdői, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben, tavaly rekordgyorsasággal tűntek el – derül ki egy új műholdas elemzésből. A kutatók becslése szerint 2024-ben körülbelül 67 000 négyzetkilométer, azaz 26 000 négyzetmérföldnyi érintetlen, őserdőnyi terület veszett el, ami majdnem akkora, mint Írország területe, vagyis percenként 18 focipálya nagyságú terület. A tűz volt a fő ok, amely idén először megelőzte a mezőgazdasági területek kiürítését, különösen a rekord aszály sújtotta Amazon területén.

A délkelet-ázsiai helyzet azonban pozitívabbnak tűnik, mivel a kormányzati intézkedések hozzájárultak az erdőveszteség csökkentéséhez. A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fák törzsében, összesen több száz milliárd tonnát. Az új globális rekord azonban további kérdéseket vet fel a trópusi erdők ellenálló képességével kapcsolatban a felmelegedő bolygón. Számos kutató aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy néhány erdő, például az Amazon egyes részei közelíthetnek egy „tipping point”-hoz, amely után visszafordíthatatlan hanyatlásnak indulhatnak. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója elmondta, hogy az új eredmények „ijesztőek”, és figyelmeztetett a trópusi esőerdők „szavannásodására”, amikor az őserdők elhalnak és véglegesen szavannává alakulnak.

Bár ez még mindig elmélet, a professzor szerint a rendelkezésre álló adatok alapján egyre valószínűbbé válik. Egy másik tanulmány, amelyet a múlt héten publikáltak, hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg az Amazon jelentős visszaeséséről, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot. Ez nemcsak a legbiodiverzebb élőhelyeken élő állatvilágra jelentene fenyegetést, hanem súlyos következményekkel járna a globális éghajlatra is.

A közelmúltban az Amazon még kedvező hatással volt az emberiségre, mivel több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban a tűz által elpusztított erdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot bocsátanak ki, ezzel növelve a globális felmelegedést. 2023-24-ben az Amazon a legrosszabb aszályt tapasztalta, amelyet a klímaváltozás és a természetes felmelegedés, mint az El Niño, súlyosbított. Sok tüzet szándékosan gyújtanak, hogy felszabadítsanak területeket a mezőgazdaság számára, ami megnehezíti a két tényező elkülönítését. Azonban az aszály ideális feltételeket teremtett a tüzek ellenőrizhetetlen terjedéséhez, különösen Brazíliában és Bolíviában.

Bár ez csak egyetlen év, a várható tendenciákat tükrözi, miszerint a trópusi tüzek intenzitása nő a felmelegedő világban. Rod Taylor, a Világ Erőforrás Intézetének (WRI) munkatársa elmondta, hogy új fázisba léptünk, ahol már nem csupán a mezőgazdasági területek kiürítése a fő mozgatórugó. „Most van egy új erősítő hatás, amely valódi klímaváltozási visszacsatolási ciklus, ahol a tüzek sokkal intenzívebbé és hevesebbé válnak, mint valaha” – tette hozzá. A világ őserdőinek rekordmennyiségű elvesztése 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásaival.

Délkelet-Ázsia országai azonban eltértek a globális trendtől. Indonéziában a primer erdők területének elvesztése 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy aszályos körülmények voltak. Ennek hátterében a kormányok és közösségek együttműködése állt, amelynek célja a „tűzgyújtás tilalmának” érvényesítése volt. Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektének társigazgatója elmondta, hogy Indonézia a 2024-es adatokban „fényes példaként” szolgál. Gabriel Labbate, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Programjának vezetője egyetértett azzal, hogy a politikai akarat kulcsfontosságú a sikerhez.

Bár a délkelet-ázsiai előrelépés kedvező, Hansen professzor hangsúlyozta, hogy a brazil erdőveszteség ingadozásai azt mutatják, hogy a védelmi politikáknak következetesnek kell lenniük. A kutatók úgy vélik, hogy a következő ENSZ klímacsúcs, a COP30, amelyet az Amazonban rendeznek, kulcsfontosságú lesz az erdővédelmi programok megosztásában és népszerűsítésében. Az egyik javaslat az, hogy jutalmazzák azokat az országokat, amelyek megtartják a trópusi erdőiket, pénzügyi kifizetésekkel. Ez még kidolgozás alatt áll, de ígéretes megoldásnak tűnik. A tudósok azt remélik, hogy a jövőben sikerül megtalálni az egyensúlyt a gazdasági érdekek és a környezetvédelem között, hiszen jelenleg sokkal több pénz áll rendelkezésre az erdők kiirtására, mint azok megőrzésére.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0lnngl6713o

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük