-
Az ENSZ jelentése: A legutóbbi aszályok lassan kibontakozó globális katasztrófát jelentenek
A világ számos pontján a szárazság hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, és ezek a jelenségek az éhezés, a szegénység és az energiahiány fokozódásához vezetnek. Az éghajlatváltozás következményei, különösen a csapadékhiány, nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a társadalmi-gazdasági helyzetet is súlyosan érintik. A szárazságok gyakorisága és intenzitása az utóbbi években drámaian megnövekedett. Az ENSZ adatai szerint a globális felmelegedés következtében a vízhiányos területek aránya folyamatosan nő, ami közvetlenül hat a mezőgazdasági termelésre. Az élelmiszerellátás csökkenése nemcsak az árakat emeli meg, hanem a helyi közösségek megélhetését is veszélyezteti. Számos országban, különösen a fejlődő világban, az emberek számára egyre nehezebbé válik a mindennapi szükségleteik kielégítése. A mezőgazdasági termelés csökkenése mellett a szárazság hatással van az…
-
Elfojtották a Just Stop Oil mozgalmat – most még titkosabb módszerekhez folyamodnak
A klímaváltozás elleni harc egyre sürgetőbbé válik, és a környezetvédelmi aktivisták különféle módszerekkel próbálják felhívni a figyelmet a globális felmelegedés következményeire. Az utóbbi időszakban azonban egy új tendencia figyelhető meg: egyes aktivisták a hagyományos utcai megmozdulások helyett egyre inkább a rejtett, underground módszerekhez folyamodnak. Az okok sokrétűek, és a klímaváltozás elleni küzdelem új dimenzióit nyitják meg. A hagyományos aktivizmus, amely gyakran magában foglalja a tüntetéseket, a petíciókat és a nyilvános demonstrációkat, sokszor nem hozza meg a kívánt eredményeket. A klímaváltozás hatásainak lassú, de biztos megjelenése, mint például az extrém időjárási események, az élelmiszerhiány és az emelkedő tengervíz szintje, arra ösztönözheti a fiatalabb generációkat, hogy más megközelítéseket keressenek. A hagyományos módszerek…
-
A politikai egyetértés széthullása a klímaváltozás ügyében
Hat évvel ezelőtt a Egyesült Királyság volt az első nagy gazdaság a világon, amely elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. Akkor a parlamenti képviselők között szinte teljes egyetértés volt, így a döntés szavazás nélkül, egyszerűen „bólogatva” átment. Azóta azonban a politikai légkör drámai módon megváltozott, és a Westminsterben való konszenzus szétesett. A nettó nulla elérése gyorsan politikai megosztottsággá vált. A Munkáspárt új határidőt tűzött ki: 2030-ra tiszta energiát kívánnak elérni. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó nulla elérést szeretnének, míg a Konzervatívok lassítanak politikájukon, és először van olyan mainstream párt, a Reform UK, amely nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla elérésének szükségességét. Még egy volt…
