
Starmer: Trump vámjaival szemben óvatosan, de gyorsan kell lépni
Sir Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a lakásában nézte, ahogy Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette az új vámokat. Rachel Reeves, a pénzügyminiszter, a dolgozószobájában követte az eseményeket, míg Jonathan Reynolds, az üzleti miniszter, kollégái társaságában, pizzázva figyelte a híreket az Old Admiralty Arch irodájából. Ez a hely történelmileg fontos szerepet játszott a brit haditengerészet kereskedelmi védelmében, és a jelenlegi miniszterek számára is csak álom marad, hogy ilyen hatalommal rendelkezzenek. Az Egyesült Királyság növekvő aggodalommal figyeli a feszültséget az Egyesült Államok és Kína között, amelynek következményei már a globális tőzsdéken is érzékelhetők.
A kabinet egyik tagja így fogalmazott: „Néha az emberek nem is sejtik, hogy történelmi pillanatban élnek.” A Trump és Xi Jinping közötti feszültség érezhető, és a tőzsdék zuhanása is ennek a jele. Trump 10%-os vámot vetett ki minden országra – beleértve az Egyesült Királyságot is – az Egyesült Államokba érkező importtermékekre, míg Kína újabb vámokat jelentett be a saját válaszként. Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy a brit kormány milyen lépéseket tesz a károk minimalizálása érdekében, és hogyan tudja kihasználni a felmerülő lehetőségeket. Starmer a vidéki rezidenciájáról, Chequersből, egy újabb drámai hétvégét töltött telefonálással, de a számára igazán fontos hívások, az amerikai tárgyalóktól még nem érkeztek meg.
Februárban Trump egy lehetséges kereskedelmi megállapodás lehetőségét vetette fel, amely esetleg mentesíthetné az Egyesült Királyságot a vámok egy részétől. Azóta a brit kormány körülbelül húsz fős csapata, Michael Ellam és Varun Chandra vezetésével, jelentős tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal. Ezek a tárgyalások olyan javaslatokat tartalmaztak, mint az elektromos járművekre vonatkozó szabályok enyhítése, a techcégekre kivetett adók módosítása, valamint az online biztonsági szabályok megváltoztatása. Azonban a szerdai bejelentés előtt a tárgyalások megakadtak. Az új vámok bejelentése után egy kormányzati forrás úgy fogalmazott: „A labda most az ő térfelükön pattog.”
A kialakult káoszban a brit kormány számára nem világos, hogy az Egyesült Államokban lesz-e elegendő idő és energia egy megállapodás előmozdítására. „Bármikor várjuk a híreket tőlük,” mondta az egyik érintett. Azonban a látható zűrzavar miatt fennáll a kockázata, hogy bármilyen gazdasági megállapodás esetében a helyzet a következőképpen alakulhat: „ne hívj minket, majd mi hívunk téged.” A következő napokban Darren Jones, a pénzügyminiszter, a stúdióban fog válaszolni a kérdésekre.
Ha végül megállapodás születik, az valószínűleg nem lesz részletes kereskedelmi megállapodás, inkább alapelveken nyugvó megállapodásra lehet számítani. A kormányzati források szerint ezek a „gyors és piszkos” lépések éles ellentétben állnak a hosszú távú tárgyalásokkal, például Indiával, ahol már a 15. fejezetnél tartanak. A tárgyalások körüli bizonytalanság és a megállapodás korlátozott mivolta miatt a brit kormány nem ül tétlenül, és nem is várja, hogy a megállapodás érkezzen. A kormány már hetek óta azt kommunikálja, hogy mindenféle forgatókönyvre felkészültek. Egy titkos kabinetbizottság azt vizsgálta, hogyan reagáljon az Egyesült Királyság, ha Trump vámjai életbe lépnek. Most, hogy ezek a vámok itt vannak, a válasz nem a válaszadás, hanem négy héten át tartó kérdezősködés a vállalatoknál, hogy szeretnék-e, ha a kormány később reagálna.
Ez nem csupán a brit kormány tétovázása; a miniszterek között jelenleg szinte nulla az étvágy arra, hogy részt vegyenek az Egyesült Államok, Kína és esetleg az EU közötti vámháborúban. Egy üzletfejlesztésben dolgozó forrás megjegyezte: „Nem volt egyetlen hang sem az üzleti szektorban, kicsi vagy nagy, amely azt mondta volna, hogy ez a stratégia helytelen.” A miniszterek törekvése, hogy a vállalatokat a folyamat mögé állítsák, részben a kormány által hozott nemrégiben emelt nemzeti biztosítási hozzájárulások miatt érzett dühre vezethető vissza.
A brit kormány nem siet, és nem is mutat lelkesedést saját új vámok bevezetésére, és jelenleg legalábbis a követelések is elnagyoltak. Az egyik miniszter szerint: „A legtöbb ember számára jelentős számú munkahely van a választókerületében veszélyben – még a kabinetben is lehettek kérdőjelek, de a héten nem voltak.” A kormány lassú reakciója mellett a meglévő terveik gyorsabb végrehajtására összpontosítanak. A pénzügyminiszter például azt vizsgálja, hogy a kormány által bejelentett költségvetési források közül lehet-e előrehozni valamit. A hosszú ideje várt ipari stratégiát is próbálják felgyorsítani, amelynek bevezetését júniusra tervezték.
A kormány számára ez a pillanat kulcsfontosságú lehet, hiszen a világban zajló eseményeket felhasználva próbálják gyorsítani a kormányzati gépezet működését. A kérdés az, hogy a brit kormány mennyire tud reagálni a nemzetközi eseményekre, és hogy képes lesz-e olyan lépéseket tenni, amelyek valóban segítenek az Egyesült Királyság gazdasági helyzetén. Az, hogy a kormány erre a helyzetre hogyan reagál, meghatározó lehet a jövőbeli politikai és gazdasági stratégiák szempontjából.

