
Ramaphosa higgadtan kezeli Trump megtervezett támadását
Három hónappal Donald Trump második elnöki ciklusának kezdetét követően a külföldi vezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az Oval Office-ba tett látogatás nem csupán megtiszteltetés, hanem kockázatot is rejt magában. A nyilvános megszégyenítés, amely gyakran provokatív megjegyzéseket is magában foglal, elkerülhetetlen következménye lehet egy ilyen találkozónak. Egy friss példa erre Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnökének látogatása, amely során Trump nem csupán beszélgetett, hanem egy alapos, előre megtervezett támadást is indított az elnök ellen.
A találkozó során, amelyen a televíziós kamerák folyamatosan rögzítették az eseményeket, Trumpot egy újságíró arról kérdezte, hogy mit gondol a Dél-Afrikában elterjedt „fehér népirtás” elméletéről. Ramaphosa válaszában hangsúlyozta, hogy Trumpnak figyelnie kellene a dél-afrikai emberek hangjára, mielőtt ítéletet mondana. Ekkor Trump megkérte egy asszisztensét, hogy „csökkentse a fényeket”, és indítson el egy videót, amely állítása szerint „néhány dolgot” bemutat a dél-afrikai vezetőnek. Elon Musk, a Dél-Afrikából származó milliárdos és Trump tanácsadója, csendben figyelte a történéseket a kanapé mögül.
A következő percekben Trump egy rendkívüli és jól megtervezett támadást indított a fehér dél-afrikaiak állítólagos üldöztetése kapcsán. A nagy vásznon olyan felvételek jelentek meg, amelyeken dél-afrikai politikai aktivisták „Lőjétek a boert!” feliratú antikapartheid dalokat énekeltek. Trump, aki gyakran kritizálja a híradókat, láthatóan örömmel mutogatta a kérdéses felvételeket, anélkül, hogy azok eredetét tisztázta volna. Amikor megkérdezték tőle, hogy hol találhatóak a fehér farmerek állítólagos tömegsírjai, csak annyit mondott: „Dél-Afrika”. Az amerikai elnök úgy tűnt, hogy elhiszi, hogy a felvételeken szereplő politikai vezetők, akik nem részei a kormánynak, képesek lenne földet konfiskálni a fehér farmerektől, ami valójában nem igaz. Bár Ramaphosa valóban aláírt egy ellentmondásos törvényt, amely lehetővé tette a kártalanítás nélküli földfoglalásokat, a törvény még nem került végrehajtásra.
Ramaphosa, aki Nelson Mandela közeli szövetségese volt és részt vett az apartheid rendszer megszüntetésében, felkészülten érkezett a találkozóra. Trump olykor úgy tűnik, hogy nem veszi észre a külföldi vezetők udvarló próbálkozásait, de Dél-Afrika elnöke tudta, hogy miként lehet kezelni a helyzetet. Ramaphosa stratégiai lépése, hogy két neves golfozót, Ernie Elst és Retief Goosent is magával hozta, hogy részt vegyenek a diplomáciai megbeszélésen, nem éppen a nemzetközi kapcsolatok tankönyvéből való ötlet. Bár Trump láthatóan örült a golfozók jelenlétének, ők egyfajta pajzsként szolgáltak, amely védi Ramaphosát a Trump által megfogalmazott provokációktól.
A találkozó során Trump többször is visszatért a farmerek helyzetére, akikről azt állította, hogy sokan közülük menedékkérőként az Egyesült Államokba érkeztek. Ramaphosa azonban nem reagált a provokációkra, és a beszélgetés során végig megőrizte a nyugalmát, aminek eredményeként a feszültség a levegőben maradt. Egy ponton a golfozókra és egy Afrikaner milliárdosra utalva mondta Trumpnak, hogy „Ha valóban létezne Afrikaner farmer népirtás, biztos vagyok benne, hogy ezek a három úriember nem lennének itt.”
Bár Trumpnak nem sikerült Ramaphosát provokálnia, az események nem voltak hiábavalók. Diplomáciai stílusa, amely a teljesítményre és a nyilvánosságra épít, nem csupán a látogatóra irányult, hanem az amerikai közönségre is. A „Make America Great Again” projekt középpontjában áll, hogy fenntartsák a feszültséget a valós sérelmek körül, és Trump jól tudja, hogy támogatói mit várnak tőle. Ahogy a külföldi vezetők egyre ügyesebben navigálnak az ilyen találkozókon, Trumpnak talán módosítania kell a stratégiáját, hogy továbbra is elérje a kívánt hatást.

