Miért számolják a tudósok az apró tengeri élőlényeket az űrből

A tudósok szerint a tengervíz színében megfigyelhető apró különbségek lehetővé teszik számukra, hogy az Antarktisz körüli tengerekben élő, rendkívül fontos, apró élőlényeket, az antarktiszi krilleket űrből számlálják. Az új kutatási kezdeményezés célja, hogy jobban megértsék ennek a néhány centiméter hosszú, de a bolygón a legbővebben elterjedt és legfontosabb állatfajnak számító krillfajnak a populációját. A tengeri élővilág, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat, mind táplálkozik ezekből az apró lényekből. Azonban a környezetvédelmi tudósok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás káros hatással lehet rájuk, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a krillek nyomon követésére.

Rod Downie, a WWF-UK vezető sarkvidéki tanácsadója kijelentette, hogy az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse. „Ezek apró, elhanyagolt hősök, akik elképesztő tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket.” A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelésének finom eltéréseiben rejlik – attól függően, hogy hány krill úszik a vízben. Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója, nemrég tért vissza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillet, és mérjük a fényelnyelést. Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk” – magyarázta.

A krill sűrűségének és az óceán színének változásának pontos elemzése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdakból készítsenek pillanatfelvételeket a krill populációról, így nyomon követhetik a krillek számát az űrből. A krill nem csupán apró lények, hanem a bolygón élő legnagyobb állatok, például a hatalmas bálnák táplálékának is számítanak, amelyek több ezer kilométert vándorolnak az Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. Ezek a lények a tengeri ökoszisztéma alapját képezik, és egy erényes körforgás részei: a bálnák krillet esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényekkel táplálkozik, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek növekedésük közben a bolygót felmelegítő szén-dioxidot nyelnek el. Amikor a bálnák ürüléke megtermékenyíti a tengeri növényeket, az hozzájárul a bolygó hűtéséhez.

Azonban a globális felmelegedés következtében emelkedő tengervizek hőmérséklete aggodalomra ad okot a környezetvédelmi tudósok számára, mivel ez a körforgás megszakadhat, és a krill sebezhetővé válhat. Downie úr hangsúlyozta, hogy sürgősen jobban kell kezelni a halászatot és megvédeni a krill élőhelyeit egy tengeri védett területekből álló hálózat keretében. „Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy nyomon követhessük és megóvjuk ezt a létfontosságú fajt.”

A tengervíz hőmérséklete néhány területen az Egyesült Királyság és Írország partjainál átlagosan 4 Celsius-fokkal magasabb, mint a megszokott. Az olyan halak, mint amelyeket a Némó nyomában című filmben láthattunk, a tengeri hőhullámokkal való alkalmazkodás jegyében zsugorodnak. Az afrikai közszolgáltatás migrációja a klímaváltozás hatásait hivatott megvilágítani. A miniszterek várhatóan elfogadják a javaslatokat, miután tavaly ismételten elvetették a célkitűzéseiket. A trópusi erdők védelmet nyújtanak a klímaváltozással szemben, de tavaly rekordsebességgel tűntek el.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c20g41845jdo