Bajban a béke: Egyre nő a nyomás Izraelre a Gázai offenzíva leállításáért

Izrael 2023. október 7-én, a Hamas támadásait követően háborúba lépett, fegyverarzenálját főként az Egyesült Államok által finanszírozott, szállított és újraellátott fegyverek alkották. Az Egyesült Államok mellett más szövetségesek is jelentős támogatást nyújtottak Izraelnek, amely nemcsak katonai, hanem politikai és morális szempontból is fontos volt. Az október 7-i támadások következtében 1,200 ember vesztette életét, többségük izraeli civil, és 251 ember került túszként a gázai területekre. A világ sok része, különösen Izrael szövetségesei, mély szolidaritást éreztek, ám mostanra úgy tűnik, hogy ez a támogatás megkérdőjeleződött, különösen Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada részéről.

Ezek az országok a lehető legélesebben elítélték Izrael háborús stratégiáját, amelyben Benjamin Netanjahu miniszterelnök célja, hogy megsemmisítse a Hamast, kiszabadítsa a megmaradt túszokat, és Gázát teljes mértékben izraeli katonai ellenőrzés alá vonja. A három kormány közös nyilatkozatában hangsúlyozták, hogy „határozottan ellenzik Izrael katonai műveleteinek kiterjesztését Gázában”, és kijelentették: „A gázai emberi szenvedés szintje elviselhetetlen.” Emellett követelték a megmaradt túszok szabadon bocsátását, és emlékeztettek arra, hogy az október 7-i „szörnyű támadás” után úgy vélték, Izraelnek joga van megvédeni polgárait a terrorizmustól. Azonban a mostani eszkaláció „teljesen aránytalan”.

Netanjahu reagálásában kijelentette, hogy a nyugati vezetők „óriási jutalmat ajánlanak a 7-i genocídiumért, miközben újabb atrocitásokra hívják fel a figyelmet”. Hangsúlyozta, hogy a háború véget érhet, ha a Hamasz visszaadja a túszokat, leteszi a fegyvert, és a vezetői száműzetést fogadnak el, Gázát pedig demilitarizálják. „Egyetlen nemzettől sem várható el, hogy ennél kevesebbet fogadjon el, és Izrael biztosan nem fog” – tette hozzá.

Netanjahu, akit háborús bűnök és emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt keres a Nemzetközi Büntetőbíróság, már régóta nemzetközi nyomás alatt állt, hogy fejezze be a gázai blokádot, mivel egy neves nemzetközi felmérés közeli éhínségről figyelmeztetett. Az EU és az Egyesült Királyság közötti londoni csúcstalálkozón António Costa, az Európai Tanács elnöke, a gázai humanitárius válságot „tragédiának” nevezte, amelyben a nemzetközi jogot rendszeresen megsértik, és egy egész nép aránytalan katonai erőszaknak van kitéve. „Biztosítani kell a humanitárius segélyek biztonságos, gyors és akadálytalan bejutását” – mondta. Netanjahu korlátozott élelmiszersegélyek engedélyezését szorgalmazta, ám ezt ultranacionalista koalíciós partnerei is elítélték.

Csak öt teherautó tudott belépni Gázába, miközben izraeli csapatok előrehaladtak, és légicsapások, valamint tüzérségi támadások következtében sok palesztin civil, köztük gyermekek is életüket vesztették. Azok, akik ellenzik Izrael gázai hadműveleteit, és a palesztin civilek tucatjainak halálát, úgy vélik, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Kanada túl későn szólaltak meg. Az elmúlt hónapokban már több demonstrációt tartottak, amelyeken a gázai halálok és pusztítások ellen tiltakoztak, valamint a nyugati parton zajló katonai műveletek és zsidó telepesek támadásai ellen.

A háború politikai játszmáiban egyetlen esemény néha olyan szimbolikus erővel bír, hogy kényszeríti a kormányokat a cselekvésre. Ilyen volt március 23-a, amikor izraeli erők 15 mentőst és segélymunkást öltek meg Gázában. Ez a támadás egy korábbi tűzszünet megszegését követően történt, és a történteket egy mobiltelefon felvétele rögzítette, amelyet egy áldozatnál találtak meg. A felvétel egyértelműen bizonyította, hogy a jól megkülönböztethető mentőautókat célzottan támadták meg, és szinte mindenki, aki benn ült, életét vesztette.

Az események azóta gyorsan fokozódtak, nemcsak Izrael hagyományos ellenfelei, hanem európai szövetségeseik körében is. Macron elnök vezetésével Franciaország egyre keményebben bírálta Izraelt. Az Izrael elleni támadások leállítását követelő nyilatkozatuk a legélesebb kritikájuk volt eddig. Diplomáciai források szerint a szigorú nyelvezet azt a valós politikai felháborodást tükrözi, amely a humanitárius helyzet miatt alakult ki, és amely egy határ átlépését jelzi, amikor az izraeli kormány szinte büntetlenül cselekszik.

A nyilatkozat megfogalmazása azt is jelzi, hogy Izrael növekvő nyomás alatt áll, és ha nem állítja le a katonai offenzívát és nem emeli fel a humanitárius segélyekre vonatkozó korlátozásokat, akkor további konkrét lépéseket fognak tenni. E lépések között felmerülhetnek a szankciók, vagy akár Palesztina független államként való elismerése is, amelyet Franciaország a közeljövőben fontolgat. A helyzet egyre feszültebbé válik, és a nyugati országok közötti szolidaritás is megkérdőjeleződhet, ami új kihívások elé állítja Izraelt.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cn9j1052p2yo