
A műhold, amely megméri a világ 1,5 billió fáját
A világ esőerdőit gyakran nevezik a „Föld tüdejének”, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak, ezzel csökkentve a klímaváltozás hatásait. A szén-dioxidot tároló több mint másfél trillió fa pontos mennyiségének meghatározása azonban eddig gyakorlatilag lehetetlennek bizonyult. A helyzet azonban most változik, miután az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen indított egy különleges műholdat, amely egyedülálló radar rendszerrel van felszerelve, és képes feltárni, mi rejlik a fák lombkoronája alatt. Az ESA francia guyanai Kourou űrállomásáról indított rakéta átrepült az Amazonas felett, amely az egyik esőerdő, amit a műhold tanulmányozni fog. A fedélzeten lévő műholdat „űrcsuklónak” keresztelték el, mivel hatalmas, 12 méter átmérőjű antennája jeleket fog kibocsátani.
A Műszaki Egyetem professzora, John Remedios, aki a projekt ötletét javasolta az ESA-nak, elmondta, hogy ez a küldetés jelentős eredmény lenne, hiszen először tudnák pontosan meghatározni, mennyi szén-dioxid található az Amazonasban, Kongóban és Indonéziában. Az antenna P-sávú radart használ, amelynek hullámhossza rendkívül hosszú, lehetővé téve, hogy mélyebben bepillanthassanak az erdőkbe, és feltárhassák a lombkorona által eltakarított ágakat és törzseket. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi űradarok többsége gyönyörű képeket készít jéghegyekről, de az erdők esetében csak a fák tetejét, az apró ágakat és leveleket látják, nem tudnak mélyebbre hatolni. Az új műhold viszont a hosszabb radarhullámhosszal képes lesz a fák mélyére nézni.
A 1,2 tonnás műhold hasonló megközelítést alkalmaz, mint a CT-vizsgálat, és ismételt áthaladások során elemzi a fák keresztmetszeteit, hogy képet alkothasson a fákban található farost mennyiségéről. Ez az anyag lehet a szén-dioxid mennyiségének közvetett mérésére is használható. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és próbálják extrapolálni az adatokat, de ez óriási kihívást jelent – emelte ki Mat Disney, a Londoni Egyetem távoli érzékelés professzora. Az ő szavai szerint a jelenlegi tudásunk nagyon hiányos, mivel rendkívül nehéz a mérések elvégzése. „Alapvetően arról beszélünk, hogy megpróbáljuk megmérni a szén mennyiségét, amely másfél trillió fában található a trópusi területeken. A műholdak az egyetlen módja annak, hogy ezt következetesen megtehessük” – mondta Disney.
A műhold indítása után a földi mérések folytatódnak, hogy ellenőrizzék az általa visszaküldött adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan javasolta, de az elképzelés nemzetközi együttműködés eredménye. A küldetés évtizedes innovatív munka gyümölcse, amely során a legjobb európai és amerikai tudósokkal dolgoztak együtt. A műhold indítása után számos kihívás vár még a csapatra, például a nagy, 12 méteres, kinyitható antenna zökkenőmentes kibővítése.
A műhold csapatához az amerikai L3Harris Technologies szakembereit is bevonták, akik az ilyen nagy méretű, kinyitható rendszerek specialistái. A csapat reményei szerint hat hónapon belül elkészítik az első térképeket, és az elkövetkező öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét mutatják meg, hanem azt is, hogy mennyi szén-dioxidot veszítünk el a deforestáció miatt. A Biomass műhold előnye, hogy a hosszabb hullámhossza révén képes áthatolni a felhőkön, így következetes és összehasonlítható képet nyújt az erdőkről évről évre. A tudósok, akik több mint 20 éve dolgoznak a projekten, izgatottan várják az eredményeket, hiszen a műhold segítségével többet tudhatunk meg a fák és erdők szerepéről a klímaváltozás elleni harcban, ami különösen fontos számunkra a jövő szempontjából.

