
Tudósok számlálják az apró tengeri élőlényeket az űrből
A tudósok azt állítják, hogy a tengervíz színének finom eltérései lehetővé teszik számukra, hogy az Antarktisz körüli apró, de rendkívül fontos tengeri élőlényeket, az antarktikai krilleket, az űrből számolják meg. Az új kutatási erőfeszítés középpontjában az antarktikai krill áll, amely csupán néhány centiméter hosszú, de a bolygónk egyik legbőségesebb és legfontosabb állatfaja. A tengeri élővilág, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat, mind táplálkozik ezekkel az apró lényekkel. Azonban a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet rájuk, és hangsúlyozzák, hogy új módszerekre van szükség a krillek monitorozására.
Rod Downie, a WWF-UK vezető sarkvidéki tanácsadója így fogalmazott: „Az antarktikai krill a Dél-óceán szuperhőse.” Ezek az apró, elhanyagolt hősök fenntartják a hihetetlen tengeri életet, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket. Az University of Strathclyde, a WWF és a British Antarctic Survey (BAS) kutatói egy új módszert fejlesztenek ki, hogy műholdak segítségével meghatározzák, mennyi krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tengervíz fényelnyelő képességében rejlik, amely a benne úszó krill mennyiségétől függ.
Dr. Cait McCarry, az University of Strathclyde kutatója, nemrégiben tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje ezt a hatást. „Kezdjük a tengervízzel, majd hozzáadunk egy krillt, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillt, és újabb mérést végzünk.” A krillek sűrűségének és a víz színének pontos elemzése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdakról készítsenek pillanatfelvételeket a krill populációról, így monitorozva őket az űrből.
A krill táplálékot jelent a legnagyobb állatok számára a bolygón, beleértve az óriási bálnákat, amelyek több ezer kilométert vándorolnak az Antarktiszra, hogy táplálkozzanak velük. Ezen kívül a krill az egészséges óceán alapját képezi, része egy jótékony ciklusnak: a bálnák krillet esznek, a krillek pedig a tengeri jégben élő mikroszkopikus növényeket fogyasztják, amelyek szén-dioxidot nyelnek el a növekedésük során. Amikor a bálnák ürüléke (óriási mennyiségben) megtermékenyíti a bolygó hűtésében szerepet játszó tengeri növényeket, egy természetes egyensúly alakul ki.
Azonban a globális felmelegedéssel a tengerszint emelkedik, és a tengervízek hőmérséklete emelkedik, ami aggodalomra ad okot a természetvédelmi tudósok számára, mivel ez a ciklus megszakadhat, és a krill védtelenné válhat. Downie hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kell kezelnünk a halászatot, és meg kell védenünk a krill élőhelyeit a tengeri védett területek hálózatán belül. [Ez a projekt] új eszközt adhat nekünk, hogy segítsen monitorozni és megóvni ezt a létfontosságú fajt.”
A tengerszint emelkedése és a globális felmelegedés hatásai már most is érzékelhetőek, hiszen az Egyesült Királyság és Írország bizonyos területein a tenger hőmérséklete 4 Celsius-fokkal meghaladja az átlagos értéket. A „Finding Nemo” című film által népszerűvé vált halak méretük csökkentésére kényszerülnek a tengeri hőhullámokkal való alkalmazkodás érdekében. Az afrikai közszolgáltatás művészeti migrációja a klímaváltozás hatásait hivatott kiemelni, miközben a miniszterek várhatóan elfogadják a tavaly elhagyott, többszörösen elmulasztott célok ajánlásait.
Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a trópusi erdők gyorsabban eltűnnek, mint valaha, és a klímaváltozás elleni védekezésben kulcsszerepet játszó területek védelme sürgető feladat. Az antarktikai krill tehát nemcsak az óceán élővilágának fenntartásában játszik fontos szerepet, hanem a globális ökológiai egyensúly megőrzésében is. A krill védelme és monitorozása tehát kulcsfontosságú a tengeri élet fenntartásához és a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez.

