Az AI-t elutasítók táborában
Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) használatát. Azt mondja, hogy egy nemrég olvasott mondat teljesen megfogta: „Miért olvasnék el valamit, amit valaki nem volt hajlandó megírni?” Ez a kijelentés tükrözi az ő nézeteit is. Zetteler ügynöksége körülbelül tíz alkalmazottat foglalkoztat, akik közül néhányan teljes időben, mások részmunkaidőben dolgoznak. Szerinte az AI használata nemcsak hogy csökkenti az emberi kreativitást, hanem a munkahelyek elvesztéséhez is vezethet, hiszen például ahelyett, hogy egy adminisztrátora, akinek négy gyereke van, továbbra is dolgozna, inkább AI-t alkalmazna, hogy némi profitot termeljen. Kérdése jogos: „Hol van ebben az öröm, a szeretet vagy a fejlődés lehetősége?”
Zetteler nem egyedüli a mesterséges intelligencia ellenállóinak csoportjában, amely a ChatGPT 2022 végén történt megjelenésével kezdett el igazán terjedni. Azóta a szolgáltatás, valamint a számos versenytársa, elképesztő népszerűségnek örvend. A Semrush szoftvercég adatai szerint a ChatGPT havi több mint öt milliárd látogatást regisztrál. Az AI rendszerek, mint például a ChatGPT, azonban hatalmas mennyiségű energiát igényelnek a betanításhoz, és a működtetésük is energiaigényes. Bár nehéz pontosan megbecsülni az AI által felhasznált villamosenergia mennyiségét, a Goldman Sachs egyik jelentése szerint egy ChatGPT lekérdezés majdnem tízszer annyi áramot használ, mint egy Google keresés. Ez sokakat aggaszt.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén az AI elkerülésére esküszik, részben a környezeti hatások miatt. Achery Londonban él, és úgy véli, hogy az AI használata ellentétes az ő üzleti filozófiájával, amely a emberi kapcsolatokra épül. „Az AI lelkületlen, és a működéséhez szükséges energiafogyasztás borzalmas. Nem hiszem, hogy az emberek tudatában lennének ennek” – mondja. Zetteler is elismeri, hogy az AI számos szociális jótéteményt nyújthat, de aggasztja a társadalomra gyakorolt szélesebb hatása. „Örülök, hogy az AI létezik a vak emberek számára, mert segíthet nekik cikkeket fordítani, és bármi, ami valóban hasznos, az jó. De általánosságban nem hiszem, hogy hosszú távon hasznot hozna számunkra.”
A mesterséges intelligencia terjedése azonban sokak számára nem opció a választásra. Jackie Adams (nem az igazi neve), aki digitális marketing területen dolgozik, kezdetben szintén ellenállt az AI használatának, mert környezeti okokból és a lustaság érzetét keltette benne. Azonban, amikor a munkatársai elkezdtek AI-t használni a szövegírás és ötletgenerálás terén, Adamsnak is alkalmazkodnia kellett. „Akkor már nem volt választásom” – mondja. Ma már nem érzi lustaságnak az AI használatát, sőt, úgy véli, hogy az növelheti a munkája színvonalát, például a szövegírás és a fotószerkesztés terén.
James Brusseau, a Pace University filozófiaprofesszora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI használata már nem elkerülhető. „Ha tudni akarjuk, miért hoztak egy döntést, szükség lesz az emberekre. Ha ez nem számít, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja. Adams, bár elfogadta az AI használatát a munkájában, még mindig lehangolt a mesterséges intelligencia növekvő hatásától. „Még egy Google keresés is AI összefoglalót tartalmaz, és úgy érzem, hogy már nincs is kontrollunk a helyzet felett. Hogyan tudom ezt mind leállítani? Olyan, mintha lavinaként gördülne tovább.”
A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra és az emberek mindennapi életére egyre inkább érezhető, és a jövőbeli fejlemények izgalmas, ugyanakkor aggasztó kérdéseket vetnek fel. Az AI elkerülése sok esetben nemcsak a választás, hanem a szükségszerűség kérdése is. Az embereknek tehát mérlegelniük kell, hogy miként tudják integrálni ezt az új technológiát az életükbe anélkül, hogy feláldoznák az emberi értékeket és a kreativitást.
Ezeket is érdemes megnézni
Az Egyesült Királyság kész fizetni az EU védelmi programjaihoz való hozzáférésért
XIV. Leo pápa: Az egyház a sötét éjszakák világító fénye
