
Miliband globális együttműködésre szólít fel az energiai kihívások közepette
Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaiért felelős minisztere, a globális energiaellátás kockázatainak csökkentésére szólította fel az országokat a londoni energiabiztonságról szóló kétnapos csúcstalálkozó megnyitóján. A rendezvényen több mint 50 kormány képviselője vesz részt, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió delegáltjai is. Miliband figyelmeztetett arra, hogy az energia „fegyverré válása” komoly kockázatot jelent, utalva ezzel az orosz-ukrán háború gázárakra gyakorolt hatására. A tanácskozás során a résztvevők arról fognak beszélgetni, hogyan lehetne csökkenteni az energiabiztonságot fenyegető kockázatokat, amelyek a háborúk következményeként alakultak ki Európában és a Közel-Keleten, a folytatódó kereskedelmi háború következményei miatt az Egyesült Államok és Kína között, a szélsőséges időjárás miatt, valamint az alattomos tengeri kábelek elleni támadások és a kibertámadások révén.
Miliband nyitóbeszédében elismerte a fosszilis tüzelőanyagok értékét az energiamixben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság számára az energia jövője alacsony szén-dioxid-kibocsátású. Ezt nem csupán a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében tartja fontosnak, hanem az energiabiztonság elérése szempontjából is. A csúcstalálkozót az Egyesült Királyság és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közösen rendezi. Az IEA vezetője, Fatih Birol a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a nemzetközi szinten egyre inkább megfigyelhető a „fragmensezés”, amely miatt az országok képtelenek megoldani az energiabiztonság legnagyobb kockázatait. Birol szerint a tartós megoldás az országok közötti együttműködésen keresztül valósulhat meg, és nem okol senkit a kapcsolatok megszakadásáért, de a háború következtében az energiaárak különösen megugrottak.
A globális gázárak az orosz-ukrán háború következtében emelkedtek meg, és jelenleg majdnem 50%-kal magasabbak, mint a járvány előtti szinten. Európa kezdetben képes volt pótolni a hiányt, miután Oroszország ellen szankciókat léptettek életbe, az Egyesült Államokból vásárolt cseppfolyósított földgáznak köszönhetően. Azonban ez a készlet most veszélyben van, mivel a kapcsolat romlik az EU és Donald Trump elnök között. Az Egyesült Államok részvételét a csúcstalálkozón Birol „sikernek” nevezte. Ugyanakkor a Trump-adminisztráció erőteljes kritikát fogalmazott meg a globális energiafigyelő szerepét ellátó IEA irányelveivel és a tiszta energia népszerűsítésével kapcsolatban, valamint az olaj- és gáztermelés csökkentésére vonatkozó előrejelzéseivel szemben.
Számos think tank és kutatószervezet védelmezte az IEA álláspontját, hangsúlyozva, hogy az ügynökség megbízhatóbb előrejelzéseket ad a globális olajkereslet jövőjéről, mint a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó cégek. Laurence Tubiana, az Európai Klímaalap vezérigazgatója kiemelte, hogy „az IEA a nagy kérdésekben, mint például a globális olajkereslet jövője, következetesen megbízhatóbb előrejelzőnek bizonyult, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok.” Az országoknak, amikor együttműködnek egy új energiabiztonsági paradigma kialakításában, megbízható, pártatlan adatokra van szükségük az energia jövőbeli irányáról.
Miliband egy levelet is felolvasott III. Károly királytól, amelyben a király hangsúlyozta, hogy a tisztább energia és az energiabiztonság irányába történő átmenet során az ilyen csúcstalálkozók létfontosságúak a nemzetek közötti közös tanulás megkönnyítésében, különösen a globális délen és a Commonwealth országai között. Az Egyesült Királyság kormánya célja, hogy 2030-ra a brit villamosenergia-mix 95%-a tiszta energiából származzon, jelenleg ez körülbelül 60%. Miliband a BBC R4 Today műsorának nyilatkozva azt is elmondta, hogy ez garantálja az alacsonyabb energiaárakat 2030-ra. A jövőbeni energiapolitikai irányvonalak formálásában való aktív részvétel érdekében a világ számos országa együttműködésre és innovációra fog támaszkodni, hogy közösen nézzenek szembe a globális kihívásokkal.

