Hírek,  Sport

Forradalom zajlik az indiai edzőiparban

Bár valószínű, hogy a tajvani Hong Fu Industrial Group nevét eddig még nem hallotta, ha egy forgalmas utcán sétál, valószínűleg találkozik a termékeivel. A Hong Fu a világ második legnagyobb sportcipő-gyártója, amely a Nike, Converse, Adidas, Puma és számos más márka cipőit szállítja. Évente körülbelül 200 millió pár sportcipőt gyárt, így amikor jelentős befektetést eszközölt az indiai piacon, az iparág figyelmesen követte az eseményeket. Jelenleg egy hatalmas üzemet épít Panapakkamban, Tamil Nadu államban, Dél-Indiában. Amikor az üzem teljes mértékben működőképes lesz, várhatóan három-öt éven belül, évi 25 millió pár cipőt fog gyártani, és akár 25 ezer munkavállalót is foglalkoztat. A projektnek indiai partnerei is vannak, köztük Aqeel Panaruna, a Florence Shoe Company elnöke. Panaruna elmondta: „A nemzetközi piac telített, és a Hong Fu új piacot keresett. Az indiai piacon drámai növekedés tapasztalható a nem bőr cipők iránt. Hatalmas potenciál rejlik benne.”

Az indiai kormány is szívesen vonz ilyen befektetéseket, remélve, hogy ez javítja a lábbeliipar színvonalát és növeli az exportot. Az iparág fellendítése érdekében tavaly augusztusban az Indiai Szabványügyi Hivatal (BIS) új minőségi előírásokat vezetett be az Indiában értékesített cipők számára. Ezen előírások értelmében például a használt anyagoknak át kell menniük szilárdsági és rugalmassági teszteken. Sandeep Sharma, újságíró és a lábbeliipar szakértője elmondta: „Ezek a BIS szabványok igazából a piac megtisztításáról szólnak. Túl sok alacsony minőségű termék árasztotta el a piacot, a fogyasztóknak pedig jobbat érdemelnek.”

Mindazonáltal sok indiai ember nem engedheti meg magának a neves márkák cipőit. Szolgálatukat egy hatalmas és összetett hálózat biztosítja, amelyet a nem szervezett szektornak neveznek. Ezek a megfizethető termékek becslések szerint a teljes lábbeli piac kétharmadát teszik ki. Ashok (teljes nevét nem árulta el) ezt a szektort képviseli, cipőgyártó egységekkel Agra környékén, Észak-Indiában. Becslése szerint naponta 200 ezer pár cipőt gyártanak hasonló tevékenységek Agra környékén. Elmondta: „Sokan, különösen a vidéki és alacsony jövedelmű városi területeken, inkább a helyi, olcsóbb lábbelit választják a márkás opciókkal szemben. Sok szervezett márka nehezen tudja bővíteni kiskereskedelmi jelenlétét a félvárosi és vidéki területeken, mert mi szolgáljuk ki őket.”

Miként érinti a kormány új szabványai Ashokhoz hasonló gyártókat? Sharma szerint a helyzet bonyolult. „Azt hiszem, a kormány egy egyensúlyozó játékot játszik. Nem zárhatják be hirtelen a kisvállalkozások tömegeit, amelyek milliókat foglalkoztatnak – az gazdasági öngyilkosság lenne.” A szakértő úgy látja, hogy a kormány inkább egy sárgarépával és bottal történő megközelítést alkalmaz. „Nyomják a szabványokat, de egyúttal olyan programokat is indítanak, amelyek segítik a kis gyártókat a folyamataik korszerűsítésében.”

Az unorganised szektor híres arról is, hogy hamisítványokat készít a nagy márkák cipőiből. Míg ezek a termékek népszerűek az indiai vásárlók körében, más országok régóta panaszkodnak a veszteségeik miatt. Eközben új indiai cipőgyártók tűntek fel, hogy kielégítsék India növekvő középosztályának igényeit. Sabhib Agrawal azzal próbálja felkelteni a vásárlók érdeklődését, hogy a „barefoot” vagyis mezítlábas cipők iránt. Ezeket a gyártók egészségesnek tartják, mert segítik a természetes mozgást. Agrawal cége, a Zen Barefoot különleges helyet foglal el, mivel az indiai lábbeliipar nem túl innovatív. „Nagyon kevesen hajlandók időt és pénzt fektetni új technológiákba. Az indiai gyártás egy profit-első piac, amely a ROI-ra [megtérülés] összpontosít. A legtöbb esetben még a kormány sem hajlandó támogatni ezeket az iparágakat támogatásokkal vagy adókedvezményekkel, ami rendkívül nehézzé teszi a helyzetet.”

A Comet egy másik indiai cég, amely innovációval próbálkozik. Azt állítják, hogy ők az első hazai cipőmárka, amely az egész gyártási folyamatot birtokolja, a tervezéstől a gyártásig. „Ez a szintű kontroll lehetővé teszi számunkra, hogy kísérletezzünk az anyagokkal, új formákat vezessünk be, és folyamatosan finomítsuk a kényelmet és a megfelelő illeszkedést a valós visszajelzések alapján” – mondja a cég alapítója, Utkarsh Gupta. Hozzátette, hogy a Comet cipők alkalmazkodnak India éghajlatához és útjaihoz. „A legtöbb hazai márka a piacon elérhető talpbetéteket használja, de amikor elkezdtük a Cometet, rájöttünk, hogy ezek minőségben, tartósságban és tapadásban hiányosak” – tette hozzá.

Az iparág változása elkerülhetetlen, állítja Gupta. „A magas értékű termékek irányába való elmozdulás most már zajlik.” A szakértő arra számít, hogy a következő három-öt évben egy erős ökoszisztéma alakul ki, amely versenyképes lehet a nemzetközi sneaker piacon. Agra környékén Ashok reméli, hogy a nem szervezett szektor nem marad figyelmen kívül India lábbeliiparának növekedése közepette. „A kormánynak hitelesítéseket és tanúsítványokat kellene adnia nekünk, hogy a gyáraink ne zárjanak be. Ha mi is a szervezett szektorba kerülünk, senki sem tudja megverni Indiát a cipőgyártásban.” Sharma véleménye szerint a változás elkerülhetetlen. „A piac egyértelműen el fog tolódni. Látni fogjuk, hogy a nagyobb szereplők még nagyobbá válnak – nekik van pénzük a gyors alkalmazkodásra. De nem gondolom, hogy a kisebb gyártók teljesen eltűnnének. Az okosak megtalálják a saját piaci résüket.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm2nplgm2kpo

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük