Az idegen élet felfedezése és hatása az emberiségre
A tudományos felfedezések világa mindig is lenyűgözte az emberiséget, hiszen ezek nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem meg is változtatják a gondolkodásmódunkat és a helyünket a világban. Egyik ilyen mérföldkő volt, amikor az űrhajók először küldtek vissza képeket a Földről, másik pedig a földön kívüli élet nyomaira tett felfedezés, amely a napokban egy lépéssel közelebb került a valósághoz. A hír, hogy a K2-18b nevű bolygón olyan gázokat találtak, amelyeket a Földön egyszerű tengeri organizmusok termelnek, új reményeket ébresztett a tudósokban. Nikku Madhusudhan professzor, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője úgy véli, hogy lehet, hogy a válasz közel van ahhoz a kérdéshez, amely régóta foglalkoztat bennünket: van-e élet más világokon?
A felfedezések története nem újkeletű. Őseink már régóta meséltek az égből érkező lényekről. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalakat látnak a Mars felszínén, ami arra utalt, hogy ez a bolygó egy fejlett civilizáció otthona lehet. Ez az elképzelés számos sci-fi kultúrához vezetett, melyekben repülő csészealjak és kis zöld idegenek szerepeltek. Az akkori politikai légkör, amely a kommunizmus terjedésétől való félelemmel volt átitatva, sok esetben a földön kívüli látogatókat fenyegetésként ábrázolta.
Most, évtizedekkel később, a legújabb felfedezés, amely a földön kívüli élet legmeggyőzőbb bizonyítékának számít, nem a Marsról vagy a Vénuszról érkezett, hanem egy távoli csillag körül keringő bolygóról, amely több száz trillió mérföldnyire található. A NASA eddigi kutatásai során a Mars volt a fókuszpont, de ez 1992-ben megváltozott, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta majdnem 6000 exobolygót találtak, sok közülük gázóriás, mint a Jupiter vagy a Saturnusz, míg mások túl forrók vagy túl hidegek ahhoz, hogy folyékony víz támogathassa az életet.
A „Goldilocks-zónában” található bolygók, ahol a távolság éppen megfelelő az élethez, különösen izgalmasak a tudósok számára. Madhusudhan professzor szerint a galaxisunkban akár több ezer ilyen bolygó is létezhet. Ahogy az exobolygók felfedezése folytatódott, a tudósok olyan műszereket fejlesztettek ki, amelyek képesek az atmoszférájuk kémiai összetételének elemzésére. A cél az volt, hogy rögzítsék a csillag fényének apró részleteit, amelyek átszűrődnek e távoli világok atmoszféráján, és megvizsgálják azokat a molekulákat, amelyeket csak élő organizmusok termelnek.
A NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón felfedezett gázokért felelős, a valaha készült legnagyobb űrtávcső. Azonban a JWST-nek vannak határai; nem képes észlelni olyan távoli bolygókat, amelyek olyan kicsik, mint a Föld, vagy amelyek túl közel vannak a csillagukhoz. A NASA ezért tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) megépítését, amely a 2030-as években indul, és amely képes lesz észlelni és mintát venni a Földhöz hasonló bolygók atmoszférájáról.
A tudományos közösség számára a K2-18b körüli bioszignatúrák felfedezése egy új tudományos vita kezdetét jelenti, amely a felfedezés körüli kérdésekre irányul. Még ha a bioszignatúrákat sikerül is megerősíteni, ez nem vezet automatikusan ünnepléshez, hanem inkább újabb kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy ezek a jelek esetleg nem élő organizmusok által is keletkezhettek. A tudományos konszenzus azonban fokozatosan a földön kívüli élet valószínűségének irányába tolódhat, amint egyre több adatot gyűjtenek össze.
A tudományos közösség tagjai között egyre többen vélik úgy, hogy a földön kívüli élet felfedezése nemcsak tudományos, hanem kulturális és társadalmi szempontból is jelentős változást hozhat. Madhusudhan professzor úgy véli, hogy a földön kívüli élet felfedezése alapvetően megváltoztathatja az emberi pszichét, hiszen rámutat arra, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. A tudományos kutatás folytatódik, és sokan úgy vélik, hogy a földön kívüli élet felfedezése már nem kérdés, hanem csak idő kérdése. Az emberiség történetének e szakasza új reményeket és lehetőségeket nyithat, amelyeket még csak most kezdünk felfedezni.
Ezeket is érdemes megnézni
Gyurcsány Ferenc lemondása és válása: Mi vár rá a jövőben?
A Bank vezérigazgatója: Az Egyesült Királyságnak mindent meg kell tennie az EU-val való kereskedelem újjáépítéséért
