A jövő űrutazása: Robotok válthatják fel az emberi űrhajósokat?

Karácsony előestéjén egy autonóm űrszonda repült el a Nap mellett, közelebb, mint bármely ember által készített objektum valaha. A NASA Parker Solar Probe-ja a Nap felfedezésére indult, többek között arra is, hogy megértse, hogyan befolyásolja a Nap a Föld űridőjárását. Ez egy mérföldkő volt az emberiség számára, mégis olyan esemény, amelyben közvetlenül ember nem vett részt, hiszen az űrszonda előre programozott feladatait önállóan hajtotta végre a Nap mellett, anélkül, hogy bármiféle kommunikációt folytatott volna a Földdel. Az elmúlt hat évtizedben számos robotikus szondát küldtek az űr különböző részeire, amelyek olyan célpontokat értek el, ahova az emberek soha nem utazhattak el. A Parker Solar Probe 10 napos repülése során 1000 Celsius-fokos hőmérsékleteket tapasztalt, ami jól mutatja az autonóm űrszondák teljesítményét.

A robotikus űrszondák sikeressége, valamint az új, fejlett mesterséges intelligencia (AI) megjelenése felveti a kérdést arról, hogy milyen szerepet játszhatnak a jövőben az emberek az űrkutatásban. Néhány tudós kétségbe vonja, hogy szükség van-e egyáltalán emberi űrhajósokra. Lord Martin Rees, az Egyesült Királyság csillagásza szerint a robotok gyors fejlődése miatt egyre gyengébb az érvrendszer az emberek űrbe küldése mellett. „Nem hiszem, hogy a közpénzeket emberek űrbe küldésére kellene fordítani,” mondja. Rees a humán űrutazás kockázataira is rámutat, és úgy véli, hogy az egyetlen indok az emberek űrbe küldésére az kalandvágy, amely a gazdag emberek számára nyújt élményt, és ezt magánfinanszírozás keretein belül kellene megoldani.

Andrew Coates, a londoni University College fizikusa is hasonlóan vélekedik. „Komoly űrkutatás esetén sokkal inkább a robotikát preferálom,” mondja. Szerinte a robotok messzebbre juthatnak és sokkal több feladatot elvégeznek, mint az emberek, ráadásul költséghatékonyabbak is. „Ahogy a mesterséges intelligencia fejlődik, a robotok egyre okosabbá válhatnak.” De mit jelent ez a jövő generációi számára, akik űrhajósok szeretnének lenni? Bizonyos funkciókat, amelyeket az emberek képesek elvégezni az űrben, a robotok, bármennyire is fejlettek, soha nem tudnának?

A robotikus űrszondák minden bolygót meglátogattak a Naprendszerben, valamint számos aszteroidát és üstököst, de az emberek eddig csak két helyszínre jutottak el: a Föld körüli pályára és a Holdra. Összesen körülbelül 700 ember járt az űrben, kezdve az első űrhajós, Jurij Gagarin 1961-es repülésével, aki a Szovjetuniót képviselte. A legtöbben a Föld körüli pályán mozogtak, vagy rövid vertikális ugrásokra indultak a Blue Origin New Shepard rakétájához hasonló járműveken.

Dr. Kelly Weinersmith, a texasi Rice Egyetem biológusa és A City on Mars című könyv társszerzője szerint a presztízs mindig is indokolt lesz az emberek űrben való jelenlétére. „Úgy tűnik, egyetértettek abban, hogy ez egy nagyszerű módja annak, hogy bemutassák, mennyire hatékony a politikai rendszerük, és hogy az embereik mennyire tehetségesek.” Az emberek nemcsak az űr felfedezésére vágyakoznak, hanem tudományos kutatásokat és kísérleteket is végeznek a Föld orbitális pályáján, például a Nemzetközi Űrállomáson, és ezekkel elősegítik a tudomány fejlődését.

A robotok szintén hozzájárulhatnak a tudományos kutatáshoz, hiszen képesek olyan helyekre eljutni, ahol az emberek nem tudnának, és használhatják az eszközöket a légkör és a felszínek tanulmányozására. „Az emberek sokoldalúbbak, és gyorsabban végeznek el feladatokat, mint a robotok, de nagyon nehéz és drága őket életben tartani az űrben,” mondja Dr. Weinersmith. Samantha Harvey 2024-es Booker-díjas regényében, az Orbitalban lírai módon fogalmazza meg: „A robotnak nincs szüksége hidratációra, tápanyagokra, ürítésre, alvásra… Nem akar és nem kér semmit.”

A robotok lassúak és módszeresek is lehetnek; például a Marsra küldött roverek alig 0,1 mph sebességgel haladnak. Dr. Ian Crawford, a londoni egyetem bolygótudósa megjegyzi: „A mesterséges intelligencia legyőzheti az embereket a sakkban, de ez azt jelenti, hogy képesek lesznek felfedezni a környezeteket is?” Végül is, a roverek hatékonyságát növelheti a mesterséges intelligencia algoritmusainak alkalmazása.

A jövőben a technológia szerepet játszhat az emberi űrutazás kiegészítésében, például az űrhajósok terheit csökkentve, hogy a fontosabb kutatásokra összpontosíthassanak. „A monoton feladatok automatizálására használható,” magyarázza Dr. Kiri Wagstaff, aki korábban a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa volt. „A bolygó felszínén az emberek elfáradnak és elveszítik a figyelmüket, de a gépek nem.”

A jövőbeli űrkutatások során az emberek és a robotok együttműködése valószínűleg elengedhetetlen lesz. A NASA Curiosity roverje, például autonóm módon végez el tudományos méréseket az emberi irányítás nélkül, és az űrkutatás során már számos döntést önállóan hoz meg. De a robotok lassúsága és a képességeik korlátozottsága, valamint az inspirációs potenciál hiánya, amely az emberekre jellemző, még mindig megkérdőjelezhetővé teszi, hogy a jövőben milyen mértékben tudják helyettesíteni az embereket az űrkutatásban.

A NASA tervei között szerepel, hogy az embereket visszaküldje a Holdra az Artemis program keretében, ahol az első űrhajósok 2026-ban repülnek a Hold körül, majd 2027-ben a felszínére is landolnak. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója, szintén ambiciózus terveket sző a Mars kolonizálására. Az emberiség jövője így mind a robotizáció, mind az emberi felfedezés ötvözésén múlik, ahogy a technológia folyamatosan fejlődik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy7keddnj31o