Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, ritkább mint az arany
Az Egyesült Királyságba érkezett a Hold kőzetének első mintái, amelyek közel ötven év után jutottak el a Földre, ezúttal Kínától kölcsönözve. A kiszemelt holdpor most egy magasan védett létesítményben, Milton Keynesben található, ahol Professzor Mahesh Anand az egyetlen brit tudós, akinek lehetősége nyílt hozzáférni ehhez a rendkívül ritka anyaghoz. A professzor a holdport „értékesebbnek” nevezi, mint az aranyport, ami jól tükrözi az anyag tudományos és történelmi jelentőségét. Az, hogy Kína lehetőséget biztosított nemzetközi kutatók számára a minták tanulmányozására, új mérföldkő a globális űrkutatás együttműködése szempontjából.
A holdpor elemzése céljából Professzor Anand csapata különféle módszereket alkalmaz, beleértve a por őrlését és lézeres kísérletek végzését. A kutatók remélik, hogy képesek lesznek választ találni arra a kérdésre, hogyan is alakult ki a Hold, valamint milyen körülmények között fejlődött a Föld az ősi időkben. A por egyes szemcséiben található nyomok segíthetnek megerősíteni azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel egy Mars nagyságú bolygó ütközése következtében keletkezett, amely körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt zajlott le.
A holdkőzeteket a Kínai Űrkutatási Hivatal gyűjtötte össze a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió során, amely a Mons Rümker nevű vulkáni területre szállt le. A küldetés során egy robotkar fúrt a talajba, és összesen 2 kg anyagot gyűjtött, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, ahol a belső Mongóliában érkezett meg. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a 1976-os szovjet küldetés óta, és Kínát a legújabb űrverseny élvonalába emelte.
A minták átadására egy ünnepélyes ceremónián került sor Pekingben, ahol Professzor Anand találkozott kollégáival Oroszországból, Japánból, Pakisztánból és Európából. A professzor az eseményt egy párhuzamos univerzumnak nevezte, hangsúlyozva, hogy Kína az űrprogramokba való befektetések terén jelentős előnyben van. A mintákat a professzor a legnagyobb biztonságban visszajuttatta az Egyesült Királyságba, saját kézipoggyászában.
A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában rendkívüli óvatossággal jártak el a minták kezelése során. Az ottani környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést. A professzor egy sor széf előtt hajolt le, amelyből óvatosan egy zipzáras tasakot húzott ki, amelyben három, nyaklánc tárolására alkalmas kis tartály található. Mindegyik tartályban egy átlátszó fiola bújt meg, amelyben sötét szürke por található. Bár a holdpor kinézete nem túl lenyűgöző, mégis rendkívül különleges a kozmikus utazása miatt.
A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki a mintákkal foglalkozik, miután a fiolákat kinyitják. Különösen izgatott, hiszen 36 éve vág és őröl kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy közvetlenül a holdfelszínről származó anyaggal dolgozik. Az izgalom mellett azonban aggodalom is van benne, hiszen a minták mennyisége korlátozott, és nem könnyű újabbakat szerezni.
A minták további feldolgozása során a csapat különböző laboratóriumokba viszi őket. Az egyikben egy bonyolult gép található, amely számos csőből, szelepből és vezetékből áll. A technikus, Sasha Verchovsky, aki már az 1990-es évek óta dolgozik ezen a gépen, bemutatja, hogyan lehet a por szemcséit 1400 Celsius-fokra melegíteni, hogy szén-, nitrogén- és nemesgázokat nyerjenek ki belőlük. Ez a folyamat teljesen egyedi, és Professzor Anand véleménye szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ő laboratóriumát választották a minták fogadására.
A kutatócsapatnak egy év áll rendelkezésére, hogy befejezze a kutatást, de a minták elemzése valószínűleg végül azok megsemmisítéséhez vezet. Közben Kína tovább halad a Chang’e 5 küldetés óta, hiszen 2024-ben a Chang’e 6 indítása révén a Hold másik oldaláról is sikerült mintákat hozniuk. Ez a terület mélyen rejtélyes, és lehet, hogy hosszú ideje csendes vulkáni lávafolyások nyomait rejti.
Professzor Anand reméli, hogy ez a projekt a Kína és a nemzetközi tudósok közötti hosszú távú együttműködés kezdete, és bízik benne, hogy más országok is követik majd Kína példáját. Az Apollo küldetések során visszahozott mintákra épített karrierje során sokan felismerték, hogy ez a fajta együttműködés rendkívül fontos a tudomány fejlődése szempontjából.
Ezeket is érdemes megnézni
Hány történelmi kérdésre tudsz válaszolni? Teszteld a tudásod!
Ki állja az esküvő költségeit?
