A Just Stop Oil mozgalom eltűnt a felszínről, most a föld alá húzódott

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik híres fluorescent narancssárga mellényeiket és feltöltik hangosítóikat, hogy elinduljanak egy újabb megmozdulásra. Ez a rutin sokszor ismétlődött az elmúlt három évben, amikor is a klímaaktivisták szószólói a levest dobálózás, a kukoricakeményítő festék fújása és az utakon való blokkolás módszerével váltak a közvélemény egyik legvitatottabb csoportjává az Egyesült Királyságban. Szombatra több száz aktivista érkezésére számítanak London központjába, ám a mostani megmozdulás nagyon különbözni fog az eddigiektől. Egyrészt a rendezvény létezése nem titok, másrészt valószínűtlen, hogy a korábbi tömeges zavargások ismétlődnének. Valójában ez a JSO utolsó, hivatalos megmozdulása, amelynek keretében bejelentették, hogy „felakasztják a fényvisszaverő mellényeket” és véget vetnek a polgári engedetlenség kampányának.

A csoport hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, mivel a követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, immár kormányzati politika. Ugyanakkor a JSO tagjai maguk is elismerik, hogy a zavaró tüntetések ellen bevezetett szigorú új hatalom gyakorlatilag lehetetlenné tette az ilyen csoportok működését. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója elmondta, hogy a szombati rendezvény „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat tettünk együtt, és megbíztunk egymásban” – tette hozzá. Nemcsak a csoport tagjai ünnepelnek; sok ezer autós, akiket a tüntetések késleltettek, az olyan művészetkedvelők, akik felháborodtak a nagy festmények ellen irányuló támadásokon, valamint a sport- és színházrajongók is örülnek, hogy végre véget ér a JSO aktivitása. A rendőrség is megkönnyebbül, hiszen a JSO tüntetéseinek felügyelete több ezer órát és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Met Police arról számolt be, hogy a csoport tüntetései közel 20 millió fontjába kerültek az országnak.

A JSO megszűnése azonban komoly kérdéseket vet fel, például azt, hogy valóban vége van-e a zavaró klímaprotestnek az Egyesült Királyságban, vagy a csoport föld alá kényszerítése új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímakampányokat szülhet. Továbbá felmerül a stratégiai kérdés is: hogyan kerülheti el a klímavédelmi mozgalom, hogy a jövőben hasonlóan elutasított legyen, mint a JSO? A JSO működési modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozzanak. Az akcióiknak azonban szigorú belső szabályai voltak: minden tevékenységnek erőszakmentesnek kellett lennie, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk, várva arra, hogy letartóztassák őket.

A rendőrség, amelyet a közvélemény haragja és a negatív médiafigyelem mozgósított, a „környezetvédelmi bolondok” megállításához kérte a hatalmakat. Az 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntető és Bírósági Törvény elfogadása jelentette a legnagyobb változást, amely a „szándékosan vagy gondatlanul közrend megsértését” büntethető bűncselekménnyé nyilvánította. Azóta számos, lazán meghatározott tevékenység, mint például „súlyos testi vagy szellemi károsodás okozása”, potenciálisan komoly bűncselekménynek számít. A jogi változások következtében a hatóságok számára új lehetőségek nyíltak meg, például a közrend szándékos megsértésének összeesküvési vádja. Most már a potenciálisan zavaró akciók tervezése is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után.

A következő évben a Közrend Törvény bővítette a rendőrség hatáskörét a tüntetések kezelésében, új bűncselekmények bevezetésével, mint például „rázárás” tárgyakra, súlyos zűrzavart okozó alagutak ásása és kritikus infrastruktúrák megzavarása. Eközben a bírók, a legfelsőbb bíróság támogatásával, megakadályozták, hogy a tüntetők azt állítsák, hogy „törvényes indokkal” cselekedtek a legtöbb tüntetési ügyben. A Fellebbviteli Bíróság elfogadta, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy törvényes indoklást adjon a tulajdon károsítására.

A JSO aktivistái, köztük Lunnon, elmondják, hogy az utóbbi években sok embert elítéltek és börtönbe zártak. David Spencer, a Policy Exchange jogi és bűnügyi szakértője szerint túl gyakran a jog korábban „a zavaró tüntetéseket támogatta mások legitím érdekeinek kárára”. A Liberty emberi jogi szervezet ezzel szemben úgy véli, hogy a változások a demokrácia ellen irányuló támadásnak számítanak. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányfelelőse azt állítja, hogy a jogi változások „megfélemlítő hatással voltak arra, ahogyan mindannyian kifejezhetjük a véleményünket”.

Ezekben a körülmények között egyes klímaaktivisták arra a következtetésre jutottak, hogy el kell engedniük a mozgalom régóta fennálló felelősségvállalási elvét – zavaró akciókat fognak végrehajtani, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport számos bűncselekményt követett el pénzügyi és biztosítói cégek irodáin, például ablakokat betörve, festéket fröcskölve és zárakat szuperragasztóval összeragasztva.

Az aktivisták egy csoportja, a Citizen’s Arrest Network (CAN), próbálja megfordítani a helyzetet, a közrend jogi eszközét alkalmazva a fosszilis tüzelőanyag és más szennyező cégek vezetői ellen. A csoport állítja, hogy „letartóztattak” több vezetőt is, akiket közszolgáltatás megsértésével vádolnak. A csoport aktivistái a politikai rendszer hatékonyabb kihasználására bátorítanak, hangsúlyozva, hogy folytatniuk kell a küzdelmet a klímaváltozás ellen.

Összességében elmondható, hogy a JSO által képviselt modell, amelyért sokan harcoltak, most véget ér. A klímapolitikai mozgalom számára új irányvonalak és módszerek keresése válik szükségessé, hogy elérjék céljaikat anélkül, hogy a közvéleményben elutasítást váltanának ki.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo